Tüdőgyulladás tünetei: a köhögés, a láz és a légzési jelek, amelyeknél azonnal segítség kell

Lázas köhögés, amitől nehezebben kapsz levegőt? Elmondjuk, milyen általában a tüdőgyulladás, miben különbözik a mellkasi megfázástól, és mikor nem várhat.

Frissítve · Források

Röviden

Melyek a tüdőgyulladás tünetei?

A tüdőgyulladás (orvosi nevén pneumonia) általában köhögést okoz, gyakran sárga vagy zöld köpettel, emellett magas lázat, légszomjat vagy szapora légzést, és olyan mellkasi fájdalmat, amely belégzéskor vagy köhögéskor erősebb. Gyakori a fáradtság, a tagfájdalom és az étvágytalanság, az idősek pedig zavarttá válhatnak. Ha valaki nagyon nehezen kap levegőt, vagy kék az ajka, sürgősségi segítség kell.

Egészségügyi tájékoztatás, nem orvosi tanács. Az orvosod ismeri a teljes képet; kérdezd őt az eredményedről.

Egymás mellett

Tüdőgyulladás vagy mellkasi megfázás (hörghurut): miben különböznek?

Mindkettő köhögéssel kezdődik, és megfázás vagy influenza után is jelentkezhet. A hörghurut a légutakat érinti, a tüdőgyulladás viszont a tüdő mélyén lévő léghólyagocskákat, és általában betegebbé teszi az embert. Ezek a szokásos különbségek.

Amit észreveszelMellkasi megfázás vagy hörghurut (bronchitis)Tüdőgyulladás
A köhögésKöhögés, néha átlátszó, fehér vagy sárga köpettelKöhögés, gyakran sárga vagy zöld köpettel, néha vérrel
TesthőmérsékletNincs láz, vagy csak enyheGyakran magas láz, hidegrázással vagy borzongással
LégzésÁltalában normális, néha kicsit sípolóLégszomj vagy szapora légzés, akár nyugalomban is
Mellkasi fájdalomA köhögéstől fájó mellkasÉles fájdalom, amely belégzéskor vagy köhögéskor erősebb
KözérzetGyengébbnek érzed magad, de a napi teendőidet el tudod végezniGyakran nagyon rossz közérzet, kimerültség és étvágytalanság
IdőseknélHasonló tünetekZavarttá válhatnak, vagy láz helyett alacsony lehet a testhőmérsékletük
Szokásos lefolyásMagától elmúlik, általában 3 héten belülA bakteriális tüdőgyulladáshoz antibiotikum kell; a legtöbben 2–4 hét alatt felépülnek
Mit tegyél?Pihenés és sok folyadék otthon; fordulj orvoshoz, ha nem javulMég aznap fordulj orvoshoz; ha nagyon nehezen kapsz levegőt, kérj sürgősségi segítséget

Az influenza, a COVID-19, az asztma, a szívelégtelenség és a TBC is okozhat köhögést és légszomjat. Ezeket csak orvos tudja megkülönböztetni, néha mellkasröntgen segítségével.

Tüdőgyulladás-tünetek listája

Jelöld be, ami most igaz rád. A kártya megmutatja, hogy a tüneteid mellkasi fertőzésre utalnak-e, vagy arra, hogy a tüdőd nehezen bírja, esetleg mindkettőre, és kiemeli azokat a jeleket, amelyek nem várhatnak. Semmit nem mentünk és nem küldünk el.

Tüdőgyulladás-tünetek listája

12 tünetből 0 bejelölve

Mellkasi fertőzés jelei0/6
Jelek, hogy a tüdő nehezen bírja0/6

Jelöld be, ami most igaz rád.

Ez a lista mintába rendezi a tüneteket az orvosod számára. Tüdőgyulladást nem tud diagnosztizálni: ahhoz orvosnak kell megvizsgálnia, és más betegségek is okozhatnak ugyanilyen tüneteket.

Mi a tüdőgyulladás, és mi okozza?

A tüdőgyulladás (pneumonia) olyan fertőzés, amely gyulladást okoz a tüdőben. A tüdő mélyén lévő apró léghólyagocskák megtelnek folyadékkal vagy gennyel, ezért nehezebben jut oxigén a vérbe. Az egyik vagy mindkét tüdőt érintheti.

Az okai:

  • baktériumok, leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus)
  • vírusok, például az influenza, az RSV és a COVID-19, amelyek után később bakteriális tüdőgyulladás is kialakulhat
  • gombák, ez ritkább, és főként a legyengült immunrendszerű embereket érinti
  • étel, ital vagy hányadék belélegzése a tüdőbe (aspirációs tüdőgyulladás)

A kórokozók a köhögéskor és tüsszentéskor kiszóródó cseppekkel terjednek. A tüdőgyulladás gyakori, és bárkit érinthet, de súlyosabb a kisgyerekeknél, az időseknél és azoknál, akiknek más egészségügyi problémájuk is van. Világszerte ez a gyerekek leggyakoribb fertőzéses haláloka: 2019-ben nagyjából 740 180 gyerek halálát okozta az 5 év alattiak közül.

Melyek a tüdőgyulladás tünetei?

A tünetek kezdődhetnek hirtelen, vagy néhány nap alatt. Felnőtteknél a leggyakoribbak:

  • köhögés, gyakran sárga vagy zöld köpettel, néha vérrel
  • magas láz, hidegrázás vagy borzongás
  • légszomj, vagy a szokásosnál szaporább légzés
  • mellkasi fájdalom, amely belégzéskor vagy köhögéskor erősebb
  • nagyon erős fáradtság, tagfájdalom és fejfájás
  • étvágytalanság, néha hányinger, hányás vagy hasmenés
  • sípoló légzés

Időseknél lehet, hogy nincs láz: a testhőmérsékletük a normálisnál alacsonyabb lehet, gyengének érezhetik magukat, vagy hirtelen zavarttá válhatnak.

Csecsemőknél és kisgyerekeknél szapora lehet a légzés, nyögő hangot adhatnak, minden levegővételnél behúzódhat a bőr a bordák között vagy alatt, kitágulhat az orrcimpájuk, vagy nem tudnak enni. Egyes babáknál alig van jel, csak betegnek, nyugtalannak vagy ernyedtnek tűnnek.

Mikor vészhelyzet a tüdőgyulladás?

Hívd a helyi segélyhívó számot, vagy menj azonnal sürgősségi osztályra, ha valaki:

  • nagyon nehezen kap levegőt: fuldoklik, levegő után kapkod, vagy nem tud beszélni
  • bőre, ajka vagy nyelve sápadt, kék, szürke vagy foltos
  • vért köhög fel
  • hirtelen zavarttá válik, például nem tudja, hol van
  • csecsemő, akit nem lehet felébreszteni, vagy ernyedtnek tűnik

Ne te magad vezess: kérj meg valakit, hogy vigyen el, vagy hívj mentőt.

Még aznap fordulj orvoshoz, ha köhögsz és légszomjad van, ha légzéskor vagy köhögéskor fáj a mellkasod, vagy ha sárga vagy zöld köpettel köhögsz és lázas vagy, különösen ha 65 év feletti vagy, várandós vagy, krónikus szív- vagy tüdőbetegséged, cukorbetegséged vagy legyengült immunrendszered van, vagy kisgyerekről van szó.

Kinél a legnagyobb a tüdőgyulladás kockázata?

Bárkinek lehet tüdőgyulladása, de nagyobb a kockázat:

  • az 5 év alatti gyerekeknél, különösen a csecsemőknél
  • a 65 év feletti felnőtteknél
  • azoknál, akiknek krónikus tüdőbetegségük (például asztma vagy COPD), szívbetegségük, cukorbetegségük, vagy máj- vagy vesebetegségük van
  • a legyengült immunrendszerű embereknél, például kemoterápia, HIV vagy az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt
  • azoknál, akik dohányoznak vagy sok alkoholt isznak
  • azoknál, akiknek nehezére esik a köhögés vagy a nyelés, például agyvérzés után
  • bárkinél, aki most esett át megfázáson vagy influenzán

Gyerekeknél a hiányos táplálkozás, a nyílt tűzön főzésből származó füstös levegő a lakásban és a zsúfolt otthonok is növelik a kockázatot.

Hogyan állapítja meg az orvos a tüdőgyulladást?

Az orvos rákérdez a tüneteidre, és sztetoszkóppal meghallgatja a tüdődet, hogy hall-e szörtyzörejt vagy bugyborékoló hangokat. Ezenkívül kérhet még:

VizsgálatMit mutat meg
PulzoximetriaMennyi oxigén van a véredben, egy ujjadra tett csipesszel mérve
MellkasröntgenHol van a fertőzés a tüdőben, és mekkora területen
VérvizsgálatokA fertőzés jeleit, például a megemelkedett fehérvérsejtszámot, és hogy hogyan bírja a szervezeted
KöpetvizsgálatMelyik kórokozó okozza, egy köpetmintából
CT-vizsgálatRészletesebb képet, ha a diagnózis nem egyértelmű, vagy nem javul az állapot

A teljes vérkép (CBC) a szokásos vérvizsgálatok egyike. Az enyhe tüdőgyulladást a legtöbbször a fizikális vizsgálat alapján állapítják meg; röntgen és vérvizsgálat inkább kórházban szokott lenni.

Hogyan kezelik a tüdőgyulladást, és mennyi ideig tart a felépülés?

A bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal kezelik. Szedd a kúra végéig, akkor is, ha már jobban érzed magad, és keresd az orvosodat, ha 2–3 nap után sem érzed jobban magad. A vírusos tüdőgyulladáson az antibiotikum nem segít; gyakran magától javul, és néha vírusellenes gyógyszert alkalmaznak.

Otthon:

  • pihenj, és igyál sok folyadékot
  • a paracetamol vagy az ibuprofen enyhítheti a lázat és a fájdalmat, ha számodra biztonságosak: nézd meg a betegtájékoztatót, vagy kérdezd meg a gyógyszerészt, gyereknél vagy terhesség alatt pedig az orvost
  • köhögéscsillapítót ne szedj úgy, hogy előtte nem kérdezted meg az orvost vagy a gyógyszerészt; a köhögés segít kiürülni a köpetnek
  • ne dohányozz

Kórházban a súlyos tüdőgyulladásban szenvedők infúzióban kaphatnak antibiotikumot, valamint oxigént és folyadékot; néhányuknak légzéstámogatásra is szüksége van. Kórházi ellátás nagyobb eséllyel kell a 65 év felettieknek, a csecsemőknek és kisgyerekeknek, a szív- vagy tüdőbetegeknek, és mindenkinek, aki nagyon beteg, vagy nem javul az antibiotikumtól.

Felépülés. A legtöbben 2–4 hét alatt jobban érzik magukat. A fáradtság gyakran nagyjából egy hónapig megmarad, és a köhögés is elhúzódhat néhány hétig. Fokozatosan térj vissza a megszokott tevékenységekhez. Fordulj orvoshoz, ha a tünetek visszatérnek, vagy nem javulsz.

Hogyan előzhető meg a tüdőgyulladás?

  • Oltasd be magad. A tüdőgyulladás vagy az azt okozó fertőzések megelőzését segítő védőoltások közé tartozik a pneumococcus elleni oltás (csecsemőknek, 65 év feletti felnőtteknek és a fokozott kockázatú embereknek ajánlott), valamint az influenza, a COVID-19, az RSV, a szamárköhögés, a Hib és a kanyaró elleni oltás. Kérdezd meg az orvosodat, melyikre van szükséged.
  • Szokj le a dohányzásról, és óvd a gyerekeket a füsttől.
  • Moss rendszeresen kezet szappannal és vízzel, és takard el a szádat, amikor köhögsz vagy tüsszentesz.
  • Tartsd kézben a krónikus betegségeidet, például a cukorbetegséget, az asztmát és a COPD-t.
  • Csecsemőknél az első hat hónapban a szoptatás és a tiszta levegő a lakásban segít megvédeni őket a tüdőgyulladástól.

Mikor fordulj orvoshoz?

Még ma fordulj orvoshoz

  • Köhögés légszomjjal, vagy a szokásosnál szaporább légzés.
  • Mellkasi fájdalom, amely jön és megy, vagy légzéskor, köhögéskor jelentkezik.
  • Köhögés sárga vagy zöld köpettel és magas lázzal.
  • 3 hétnél tovább tartó köhögés.
  • Tüdőgyulladás miatt antibiotikumot szedsz, és 2–3 nap után sem érzed jobban magad.
  • Köhögés és láz 65 év feletti, várandós, krónikus szív- vagy tüdőbeteg, cukorbeteg vagy gyenge immunrendszerű embernél, vagy kisgyereknél.

Azonnal kérj sürgősségi segítséget (hívd a helyi segélyhívó számot), ha valaki:

  • nagyon nehezen kap levegőt: fuldoklik, levegő után kapkod, vagy nem tud beszélni
  • bőre, ajka vagy nyelve sápadt, kék, szürke vagy foltos
  • vért köhög fel, vagy hirtelen zavarttá válik
  • csecsemő, akit nem lehet felébreszteni, ernyedtnek tűnik, vagy minden levegővételnél behúzódik a bőre a bordák alatt

A tüdőgyulladásos betegek többsége megfelelő kezeléssel otthon felépül. A légzési problémák gyorsan rosszabbodhatnak, különösen csecsemőknél és időseknél: ne várd meg, hogy elmúljanak, és ne te magad vezess.

Nem múló köhögés és láz? Beszéljük át.

A Saluvo meghallgatja a tüneteidet a saját szavaiddal és nyelveden, először a vészjeleket ellenőrzi, és megmondja, melyik orvoshoz és milyen hamar fordulj. Már megvan a vérképed vagy a röntgenleleted? Egyszerű szavakkal elmagyarázza az eredményeket.

Kérdésem a tüneteimről

Ingyenesen kipróbálható. Írd le a saját szavaiddal és a saját nyelveden, mit érzel.

Gyakori kérdések

  • Gyakran köhögés, magas láz hidegrázással és nagyon erős fáradtság, néha megfázás vagy influenza után. A légszomj, a szapora légzés és a belégzéskor vagy köhögéskor jelentkező mellkasi fájdalom azt jelzi, hogy a tüdő is érintett, és még aznap orvoshoz kell fordulni.

  • Ha a köhögés mellett magas lázad, légszomjad vagy szapora légzésed van, és légzéskor éles fájdalmat érzel a mellkasodban, akkor valószínűbb a tüdőgyulladás, mint egy egyszerű mellkasi megfázás. Ezt csak orvos tudja megállapítani, a tüdőd meghallgatásával, és néha röntgennel. Ha légszomjad van, még aznap fordulj orvoshoz.

  • Szapora légzés, a bordák között vagy alatt minden levegővételnél behúzódó bőr, nyögő hang, kitágult orrcimpa, köhögés, láz, és hogy a gyerek nem eszik vagy nem iszik. Ha egy babát nem lehet felébreszteni, ernyedtnek tűnik, vagy kék az ajka, azonnal sürgősségi segítség kell. A tüdőgyulladás az 5 év alatti gyerekek egyik vezető haláloka, ezért ne várj.

  • Időseknél lehet, hogy nincs láz, ehelyett a normálisnál alacsonyabb a testhőmérsékletük. Gyengének érezhetik magukat, elmehet az étvágyuk, vagy hirtelen zavarttá válhatnak. Ha ezek bármelyike köhögéssel vagy légszomjjal jár, még aznap orvoshoz kell fordulni; a légzési problémákkal járó hirtelen zavartság sürgősségi segítséget igényel.

  • A tüdőgyulladást okozó kórokozók, például az influenza, a COVID-19 és egyes baktériumok, köhögéssel és tüsszentéssel terjedhetnek, ezért amíg beteg vagy, takard el a szádat, moss kezet, és tartsd távol magad a sérülékeny emberektől. Nem mindenkinél alakul ki tüdőgyulladás, aki elkapja a kórokozót.

  • Az enyhe vírusos tüdőgyulladás gyakran magától javul, de a bakteriális tüdőgyulladáshoz antibiotikum kell, és orvos nélkül nem tudhatod, melyik van neked. Ha úgy gondolod, hogy tüdőgyulladásod van, ne várj, hanem fordulj orvoshoz, különösen, ha légszomjad van.

  • A legtöbben 2–4 hét alatt jobban érzik magukat. Antibiotikum mellett sokan már néhány napon belül javulni kezdenek. A fáradtság gyakran nagyjából egy hónapig megmarad, és a köhögés is elhúzódhat néhány hétig. Az időseknél és a más betegségekkel élőknél hosszabb is lehet.

  • A hörghurut (bronchitis) a légutak gyulladása, és főleg köhögést okoz; általában 3 héten belül magától elmúlik. A tüdőgyulladás a tüdő mélyén lévő léghólyagocskák fertőzése, általában magasabb lázat, légszomjat és légzéskor jelentkező mellkasi fájdalmat okoz, és a bakteriális tüdőgyulladáshoz antibiotikum kell.

  • Igen, az enyhe tüdőgyulladást a legtöbbször otthon kezelik: antibiotikummal, ha bakteriális, valamint pihenéssel és sok folyadékkal. Kórházi ellátásra lehet szükség, ha nagyon beteg vagy, légszomjad van, 65 év feletti vagy, kisgyerekről van szó, szív- vagy tüdőbetegséged van, vagy 2–3 nap antibiotikum után sem javulsz.

  • Az orvos meghallgatja a tüdődet, és egy ujjra tett csipesszel megmérheti a véred oxigénszintjét. A mellkasröntgen megmutatja, hol van a fertőzés, a vérvizsgálatok, például a vérkép, pedig a fertőzés jeleit. A köpetvizsgálat kimutathatja, melyik kórokozó okozza.

  • Igen: a pneumococcus elleni oltás véd a leggyakoribb bakteriális kórokozó ellen, és csecsemőknek, 65 év feletti felnőtteknek és a fokozott kockázatú embereknek ajánlott. Az influenza, a COVID-19, az RSV, a szamárköhögés, a Hib és a kanyaró elleni oltás is segít megelőzni a tüdőgyulladást. Kérdezd meg az orvosodat, melyikre van szükséged.

  • Előbb kérdezd meg az orvost vagy a gyógyszerészt. A köhögés segít kiüríteni a köpetet a tüdőből, ezért a köhögéscsillapítók általában nem ajánlottak. Többnyire többet segít a pihenés, a sok folyadék, és lázra a paracetamol vagy az ibuprofen, ha számodra biztonságosak. A megfelelő mennyiséghez kövesd a betegtájékoztatót, vagy kérdezd meg a gyógyszerészt, gyereknél pedig az orvost.

Segítő vizsgálatok

Blog

Források

  1. NHS: Pneumonia
  2. WHO fact sheet: Pneumonia in children
  3. CDC: About pneumonia
  4. CDC: Pneumonia risk factors
  5. CDC: Preventing pneumonia
  6. NHLBI: Pneumonia
  7. MedlinePlus: Pneumonia

Frissítve . Egészségügyi tájékoztatás, nem orvosi tanács. Az orvosod ismeri a teljes képet; kérdezd őt az eredményedről.